Az embereknek szükségük van arra, hogy időnként kikapcsolhassák az agyukat és kiszellőztessék, kiürítsék a gondolataikat. Ha ezt tudatosan csináljuk, és olyan körülmények között, amikor erre megvan a lehetőségünk, mert éppen nem kell csinálnunk semmit, akkor az pozitív előnyökkel jár. Viszont ha az agyunk magától dönt úgy egy random időpontban és helyzetben, hogy kikapcsolja magát, akkor az malőrökhöz vezethet. Pláne akkor, ha már csak túl későn térünk észhez, és vesszük vissza az irányítást.

Amikor hazaértem a délelőtti műszakból, azonnal lefeküdtem aludni. Este 7-kor ébredtem fel, és mivel az ég pont olyan színű volt, mintha reggel lenne, automatikusan ittam egy kávét, elcsomagoltam az ebédem, és elindultam a munkába. Kb. úgy félúton jöttem rá, hogy mit is művelek.

Egy gyenge pillanatomban betettem a kocsikulcsot a fagyasztóba. Ezután hetekig nem találtam, így új kulcsot kellett csináltatnom. Egy hónappal később találtam meg, amikor húst akartam kivenni a fagyasztóból.

Egyszer, amikor sétáltam, az egyik kezemben a telefonomat tartottam, a másikban pedig egy tölcséres fagylaltot. Hirtelen megcsörrent a telefonom, én pedig reflexből belenyomtam a fülembe a fagyit.

Egy nagy cégnél dolgozom ügyfélszolgálatosként, és egyszer egy hétvégén, amikor az édesanyám hívott otthon, én automatikusan úgy vettem fel neki a telefont, hogy: "Üdvözlöm, XY vagyok és Ön a XY céget hívta, miben segíthetek?"

Újságolvasás közben megpróbáltam félrehúzni az egyik fotót, mintha csak az Instát böngészném.

Egyszer a parkban belerúgtam egy felém tartó labdába, hogy visszapasszoljam a focizó gyerekeknek. Ezzel nem is lett volna semmi probléma, ha éppen nem lett volna kificamodva a bokám.

Egyszer az éjszaka közepén felébredtem, és teljesen automatikusan kikeltem az ágyból, és kimentem a konyhába kávét főzni, ahogyan azt minden reggel teszem. Már csak a kávém szürcsölgetése közben esett le, hogy valójában éjjel 3 óra van. Természetesen ezután már nem tudtam visszaaludni.

Megnéztem az időt a karórámon úgy, hogy volt a kezemben egy nagy pohár üdítő. Természetesen az egészet magamra öntöttem. Mindezt egy pláza kellős közepén.

Felnyitottam a dobozt, amiben a cukrot tartjuk, majd az egészet kiborítottam a kukába, és friss kávét tettem bele. Ezután esett csak le, hogy mit csináltam.

Felnyitottam a dobozt, amiben a cukrot tartjuk, majd az egészet kiborítottam a kukába, és friss kávét tettem bele. Ezután esett csak le, hogy mit csináltam.

Felsöprögettem a konyhában, majd a kosszal teli lapátot beraktam a hűtőbe. Egy órával később a lányom találta meg, amikor ki akart venni magának egy joghurtot a hűtőből.

Egyik reggel elaludtam, ezért villámgyorsan összekaptam magam, és beültem a kocsimba, hogy munkába induljak. Átszáguldottam a városon, és már kezdtem örülni, hogy időben beérek, amikor is a munkahelyi parkolóba beállva tört rám a felismerés, hogy szombat van.

Egyszer az egyik kezemben a slusszkulcsomat fogtam, a másikban pedig egy pohár turmixot. A kanapéhoz léptem,és rá akartam dobni a kulcsot, de ehelyett a turmixot sikerült.