Nem arról szeretnék írni, mikor jön el az a pillanat, amikor beléd vág a villám, hogy most márpedig csinálnom kell valami mást. Segíteni szeretnék (többé-kevésbé) belőni azt, hogy pontosan mikor is tedd meg azt a nagy lépést.

Hányszor mondtad már magadnak, majd később elkezdem, megcsinálom, belevágok, megváltozok? Hány hétfő vagy elseje volt kitűzve, mint a Nagy Szent Kezdődátum a fogyókúrára, életmódváltásra, szervezettségre. És hányszor ért véget úgy a nap, hogy semmit nem csináltál – és ugyanakkor ki is tűzted a következő hétfőt vagy kerek dátumot, amikor újra kezdheted ezt.

Nyugodtan kijelenthetem, hogy sokáig profi voltam ebben. Imádtam a hétfőkre tervezgetni: majd most! Holnaptól minden más lesz! Hétfő – új hét, új élet. Aztán ott voltak az elsejék. A 15.-ék. A különböző számmisztikailag összeállított dátumok (2012.06.06.). Aztán a visszafele számolgatás: a születésnapomig pontosan 100, 200, 375 nap van hátra… És csináltam valamit? Tippelj.

Sokat hangoztatott szöveg az, hogy most rögtön kell elkezdeni az életmódváltást. Ha valamin változtatni akarsz, akkor tedd meg azonnal. Ha fogyókúrázni, akkor reggel még lecsúszhat egy túrós táska, de ha az ebédszünetedben elolvastad az a klassz kis cikket, akkor délután már követheted is a tanácsokat. Tapasztalatom szerint ez a felfogás elég kevés ember számára megfelelő.

A legtöbbünknek ugyanis szükséges egy kis felkészülési idő: amíg átáll az agyad, amíg hozzáigazítod az életritmusodat a változásokhoz. Be is kell szerezni egy-két dolgot (nem arra gondolok, hogy valaki kitalál valami újat, azonnal elrohan bevásárolni hozzá, majd szépen kerülgeti a sok csetreszt, miközben nem történik semmi az életében), másoktól viszont meg kell szabadulni. Ez idő. Mint ahogy az is, hogy másokkal, a hozzánk közel állókkal, velünk együtt élőkkel megbeszéljük, mit, miért és hogyan szeretnénk.

Sorolom tehát a lépéseket:

- Megvan, hogy miért és mit szeretnél változtatni. Kitaláltad a módszert, a kereteket, elolvastad a szükséges könyveket. Megbeszélted a szeretteiddel, férjeddel, szüleiddel, hogy szeretnél valamit máshogy csinálni, és ehhez szükséged van a támogatásukra.

- Vegyél magadnak egy füzetet vagy nyiss egy dokumentumot a számítógépeden, és kezd el szépen összeszedni, hogy milyen tárgyi szükségleteid vannak, mennyiben kell megváltoztatni az időbeosztásodat, kell-e bármilyen más speciális tennivaló. Van-e esetleg szükséged mások segítségére? Kell-e például tanfolyamra járnod?

- Gyűjtsd össze azt is, hogy a jövőben milyen “követelményekkel” kell szembenézned! Az életmód megváltoztatásának az alapja ugyanis az, hogy a szokások rögzülnek, és egy idő után automatizmussá válnak. Ez az idő azonban sokkal, sokkal hosszabb, mint hisszük (az, hogy 21 nap alatt meg tudod változtatni az életedet, erős csúsztatás. Természetesen el tudsz indulni az úton, de kevésbé valószínű, hogy rögzül is a szokás). Vagyis milyen tevékenységekre, napi rutinra lesz szükséged ahhoz, hogy az új, jó szokás rögzüljön és természetessé váljon?

- A következő alkalom már tevékenyebb, nem annyira a gondolkodás van a középpontjában. Válassz egy napot, amikor a listáddal felszerelkezve el tudsz indulni, be tudsz vásárolni, ki tudod dobálni a felesleget, össze tudod rakni a kezdőfelszerelésedet, ha szükség van ilyesmire. Mindjárt eljutunk oda is, hogy pontosan melyik legyen ez a nap.

- Túl vagy a nehezén, megtetted az első lépést! Innentől kezdve babazsúr: csak ki kell tartanod. Érdemes tehát naptárban vezetni a tennivalókat, emlékeztetőket beállítani, “menekülési stratégiákat” kidolgozni (a nehezebb napokra), és naplót vezetni arról, hogy hogyan teljesítesz.

- Tudnod kell, hogy minél kisebb lépésekre bontasz le valamit, annál könnyebb azokat teljesíteni. Ha képes vagy megcsinálni, hogy egyik pillanatról a másikra átállsz (én nem vagyok képes), akkor hajrá, de ha nem, akkor is érdemes belevágnod. Mindenkinek más a ritmusa, ezt figyelembe kell venni! Ha azért szeretnél változtatni, mert valamilyen kézzelfogható célod van, akkor elengedhetetlen a kis mérföldkövek bejelölése, esetleg dátummal együtt. Mint a maratoni futóknál: először csak sétálsz, aztán kocogsz, aztán méred az időt, lefutsz egyben 5, majd 10 kilométert, és szépen fokozatosan eljutsz a célvonalig.

Lássunk egy élő példát! Elhatározod, hogy innentől szeretnél kevesebb szénhidrátot enni. Leülsz a kis füzeteddel, összegyűjtöd, hogy mi kell hozzá: tápanyagtáblázat, egy digitális konyhai mérleg stb. Összeszedheted azt is, mely ételeket szeretnél száműzni, melyek azok, amiről nem tudsz lemondani és kitalálod, hogyan tudod ezt beilleszteni az új étrendedbe (tudod-e pl. helyettesíteni ezeket?). Feltérképezed, hol lehet csökkentett szénhidráttartalmú péksüteményt venni. Kitalálod, mit mivel helyettesíthetsz. Összeállítasz menüket – ehhez tisztában kell lenned azzal, milyen étkezési szokásaid vannak. Ha eddig minden este vajas kenyeret ettél, akkor ezt bizony helyettesíteni kell valamivel. Talán többet kell főznöd, messzebbre kell menned vásárolni, többször kell a piacra járnod. Az átállást lebonthatod lépésekre: először csak a kenyérből eszel kevesebbet, majd elhagyod a tésztás ételeket, csoki helyett pedig gyümölcs lesz a desszert. Bár nem tudsz minden lehetséges változót előre feltérképezni, jobb minél felkészültebben nekivágni a nagy útnak.

Nem húzom tovább az időt. Mikor? Olyankor, amikor tudsz magadra figyelni. Amikor (jó esetben előtte és utána is) van egy-egy napod az átállásra. Amikor nincsenek más kötelezettségeid, programjaid. Amikor nincs határidős munkád. Amikor kevesebb a stressz az életedben. Ne akarj elsején, hétfőn, a születésnapodon, újévkor változtatni. Keress egy nyugodt, csendes hétvégét, és kezdj szombaton. Péntek délután még tudsz egy kicsit tervezni, a szombat délelőtt a takarításé, vásárlásé, szervezésé, vasárnap pedig fel tudsz készülni az előtted álló hétre. Sok sikert!