A tanárok és a szülők azoknak a gyerekeknek jósolnak sikeres életet és karriert felnőtt korukra, akik az iskolában példásan viselkednek, és kimagasló tanulmányi eredményeket érnek el. Ezzel szemben a renitens és rossz tanuló diákokra csak legyintenek, és azzal riogatják őket, hogy nem lesz belőlük semmi, és semmit nem fognak elérni az életben. Az tagadhatatlan, hogy józan ésszel belegondolva van némi logika a következtetésükben, ugyanakkor az élet és a sors kiszámíthatatlansága gyakran rácáfol az elvárásokra és a jóslatokra. Hogy pozitív, vagy negatív értelemben, az egyénenként eltérő, ugyanis arra is van példa, hogy az egykori szorgalmas és lelkiismeretes osztályelsőből egy léhűtő felnőtt válik, míg az osztály lustaságából és bajkeverőjévől egy sikeres üzletember.

Az egyik zizis pompomlány osztálytársamból rendkívül jó ügyész lett felnőtt korára. Egy másik lány, aki folyton bulizott és nagy kanállal habzsolta az életet, most egy anglikán templomban szolgál. Volt egy fiú, aki nagyon ambiciózus és szorgalmas volt a középiskolás évek alatt, ám később otthagyta az egyetemet, és most segédmunkásként dolgozik építkezéseken.

Az egyik lány osztálytársam a középiskolában kiállhatatlan volt. Önző és egocentrikus személyiségét alig bírtuk elviselni. 20 évvel később feláldozta az életét, hogy kimentsen három bajbajutott kisgyereket a tengerből.

Volt egy nagyon lusta osztálytársam. Soha nem készült az órákra, ezért bukdácsolt minden tantárgyból. Azt mondta nekünk, hogy semmi mást nem akar az életben, mint férjhez menni egy gazdag fickóhoz, és tévét nézni egész nap. Jó pár évvel később bemutatta a munkáit a Párizsi Divathéten, és világsztárok számára készít ruhákat. A Vogue Australia magazin egyik számában találtam egy róla, és a munkáiról készült cikket is.

Tegnap este a nyaralásom alatt elmentem egy nívós színházba, hogy megnézzek egy musical előadást. A színpadon megláttam egy volt iskolatársamat, akivel 25 éve nem találkoztam. A iskolában csendes és visszahúzódó gyereknek ismertem meg, akik nem szeretett szerepelni.

Volt egy nagyon okos és szorgalmas fiú osztálytársam. Amikor elhunytak a gazdag szülei, ő örökölte a házukat és a vagyonukat. Ezután felmondott a munkahelyén, és szó szerint a kanapén ülve vesztegette el az életét, miközben súlyosan elhízott. Végül szívrohamban hunyt el 48 éves korában.

Az osztályunk legjobb tanulója ügyvéd szeretett volna lenni, és az iskolai teljesítményei alapján valószínűleg gond nélkül sikerült is volna neki. Az egyetemi tanulmányai alatt azonban ráébredt, hogy a művészetek jobban érdeklik. Otthagyta az egyetemet és egy ideig színészkedett, de nem volt benne igazán sikeres, ezért inkább fényképeszettel kezdett el foglalkozni. Rövid idő után azzal is kudarcot vallott, míg végül aztán sikeres burlesque táncosnő lett belőle. Mindig is csodáltam a kitartását, és hogy soha nem adta fel.

Az egyik lány osztálytársam egy igazi bajkeverő volt. Minden ellen lázadt, és nagyon züllött életmódot folytatott. Többször megjárta a kórházat is a féktelen bulizás miatt. 10 évvel később véletlenül összefutottam vele az utcán, és alig ismertem rá. Igazi sportember lett belőle, aki most sokkal egészségesebb életmódot folytat, mint az emberek túlnyomó többsége.

olt egy osztálytársam, aki folyton lógott, de még esetleg be is jött a suliba, akkor sem figyelt oda soha, általában átaludta az órákat. Megtudtam, hogy nemrégiben több millió dollárért adta el a startup cégét egy nagy vállalatnak, így most újra élvezi a semmittevést, akárcsak gyerekkorában.

A legjobb barátom az osztályból egy tehetséges művész volt, aki érdeklődött a számítógépes játéktervezés iránt. Már középiskolában is független tervezőkkel dolgozott együtt, ezért biztosra vettem, hogy a diploma megszerzése után valamilyen nagy játékfejlesztő stúdiónál fog elhelyezkedni. Ehhez képest bútorkereskedő lett belőle, és szereti, amit csinál.

Egy elit középiskolába jártam, ahol az évfolyamunkból 148 diák ment tovább egyetemre, de pont az egyik legokosabb srác döntött úgy, hogy inkább a zenekarára összpontosít a továbbtanulás helyett. 6 évvel később sikerült befutniuk, és most az egész világot körbeturnézzák.

A suliban a barátnőm mindig csak magával törődött. Kizárólag olyan gazdag srácokkal randizott, akik elhalmozták drága ajándékokkal. Szupermodell szeretett volna lenni, ezért azt mondta, hogy soha nem megy férjhez, és nem lesznek gyerekei. Azóta 10 év telt el, és felszedett vagy 40 kilót. A férje pedig elhagyta egy fiatalabb nőért. Most egyedül neveli a közös gyereküket. Igazán odaadó és szerető anyuka, akiből pontosan olyan ember vált, amilyen egyáltalán nem akart lenni korábban. Az élet kiszámíthatatlan...

Az egyik fiú az osztályunkból mindig is közepes tanuló volt. Soha nem erőltette meg magát igazán az iskolában. Ma megtudtam, hogy most egy nagy gyógyszeripari vállalat ügyvezető igazgatója, és dollár milliomos lett belőle.