Az egyik legfontosabb karma törvény szerint az ember azt kapja vissza az életben, amit ő ad másoknak. Legyen szó akár jó, akár rossz cselekedetről. Minden tettünknek következménye van, nem csak másokra, de ránk nézve is.Természetesen senki sem tudta még tudományosan alátámasztani ezt az elméletet, de azért olyan elgondolkodtató esetek akadnak szép számmal, amik alátámasztják. Vagy csak a véletlen művei lennének?

Én, és az egyik barátom ugyanarra az állásinterjúra lettünk behívva. Az interjú végén megkérdezték tőlünk, hogy szerintünk melyikünk alkalmasabb a pozícióra. Én egyből a barátomat mondtam, mivel tudtam, hogy sokkal jobban szüksége lenne az állásra és a pénzre, mint nekem. A barátom magát ajánlotta, és váratlanul elkezdett sározni engem az interjúztatók előtt, hogy növelje a saját esélyeit. Annyira szíven ütött a dolog, hogy szó nélkül felálltam, és elmentem. Még aznap felhívtak, nekem szeretnék adni az állást. A "barátom" azóta szóba sem áll velem.

Tegnap hatalmas dugóba kerültem az autópályán. Az egyik autós úgy döntött, hogy a leállósávban kikerüli a sort, de pechjére állt egy rendőrautó is a dugóban. Azonnal leállították, és megbüntették.

Pár évvel ezelőtt sorban álltam a bankban. Előttem egy fiatal, kollégista lány állt, egy fél befőttes üvegnyi apróval. Amikor ő következett, csak annyit mondott, hogy sürgősen be kell tennie a számlájára ezt a pénzt. Nagyjából kb. csak 5 dollár volt az üvegben összesen. Nagyon megsajnáltam, ezért adtam neki 50 dollárt, hogy azt is tegye a számlájára. Pincérként dolgozom egy étteremben, és még aznap este pontosan 50 dollár borravalót kaptam egy visszajáró vendégünktől. Pont annyit, amennyit odaadtam a lánynak korábban.

Amikor anyám terhes volt velem, apám váratlanul elhagyta. Gazdag és sikeres üzletember volt, de egy fillért sem hagyott anyámnak. Felnőttként egyszer megpillantottam egy padon fekvő hajléktalan férfit. Az apám volt az. Ő nem ismert fel engem, én pedig nem árultam el neki, hogy ki vagyok. A következő 2 hónapban minden nap élelmet és aprópénzt vittem neki, aztán egyszer csak eltűnt. Csak a gyűrött műanyagpoharat találtam a helyén, amit mindig szorongatott. Hazavittem emlékbe. A karma utolérte őt.

Egy kis társasházban, ahol lakom, több lakás is egyetlen emberé, aki az első emeleten lakik. Egyszer a felette lévő lakást kiadta egy családnak. Nem voltak gazdagok, ezért elég visszafogottan éltek. A kisgyerekük nagyon sokat sírt, ami zavarta tulajdonost, ezért úgy döntött, hogy kirakja őket. Még a kauciót sem adta vissza nekik. Egy héttel később nagy vihar volt, és egy fa dőlt az új kocsijára a társasház előtt. Egyetlen másik autó vagy ember sem sérült meg, csak az ő kocsija.

Az irodában, ahol dolgozom, eléggé egymásra hangolódtunk egy lánnyal. Járni kezdtünk, és később már a házasságot tervezgettük. Azonban egy nap kiderült, hogy viszonya van egy másik sráccal. Azonnal szakítottam vele, de utána még hosszú ideig tartott, míg feldolgoztam a történteket. Nemrégiben egy közös ismerősünk elmondta nekem, hogy az exem nagyon szerelmes a férfiba, akivel most együtt van, de a fickó folyamatosan félrelép a háta mögött.

Volt egy kollégánk, aki ekőszeretettel vette el mások holmijait kérdezés nélkül. Tollat, vonalzót, csokit, stb. Egy nap tanulságos leckében volt része. Teafiltereket szoktam tenni a cipőmbe, hogy elvegye a lábszagomat. Egyik nap a már használt teafiltereket az asztalomon hagytam, majd elmentem ebédelni. Mire visszajöttem, az ominózus kolléga közölte, hogy talált két teafiltert az asztalomon, és az egyikből főzött magának egy teát. Jó teázást kívántam neki, majd kivettem a cipőmből az éppen benne lévő filtereket, és megmutattam neki, hogy én mire szoktam azokat használni. A fickó öklendezve rohant a mosdóba.