Akármennyire is körültekintő és megfontolt valaki, elkerülhetetlen, hogy néha ne kövessen el hibákat a mindennapokban. Hol kissebbeket, hol nagyobbakat, hogy helyrehozhatóakat, hol pedig végzeteseket. Dehát ez az élet természetes velejárója, ami minden embert érint. Viszont arra már nem minden ember képes, hogy beismerje, amikor valamilyen baklövést követ el. Pedig ez a kulcsa, és tulajdonképpen elengedhetetlen feltétele annak, hogy az ember tanulhasson a hibáiból, éd ezáltal pedig ne kövesse el azokat újra és újra az élete során.

Talán egy kicsit lassabban kellett volna bevenni a kanyart. Ezért otthon biztosan nem lesz megdicsérve.

Így jár az, aki nem keni be magát naptejjel egy nyári napon, mielőtt kimegy a tűző napra.

Hogyan pattanhatott ki bárkinek is a fejéből az az ötlet, hogy így alakítson ki egy éttermet?! Csak remélni tudjuk, hogy a pincéreknek jár veszélyességi pótlék.

A pillanat, amikor a fényképész rájön, hogy nem kellett volna bekapcsolnia a vakut a fotó készítésekor.

Feltehetőleg már megbánta, hogy nem nézte meg az időjárás előrejelzést, mielőtt elindult otthonról. Úgy látszik, hogy rajta kívül szinte mindenki előrelátóbb volt.

Fogadtam a haverjaimmal, hogy meg merek simogatni egy tarajos sült. Bár a fogadást én nyertem, összeségében mégis vesztesnek érzem magam.

Valószínűleg még pályakezdő pultos. Azért reméljük, hogy nem ez volt az első, és egyben utolsó munkanapja.

A tél közeledtével valóban nem túl okos döntés nyitva hagyni a napfénytetőt az autón.

Szereztem egy apró kis sérülést az alkalomra, amit gyorsan be is ragasztottam egy sebtapasszal. Utána gondoltam csak bele, hogy tapasz levétele sokkal fájdalmasabb lesz, mint maga a sérülés.

Elköltöztem otthonről, és életemben először megpróbáltam magam kimosni a ruháimat. Valamit nem jól csinálhattam...

A barátom azt gondolta, hogy a macskának majd nyugodtabb lesz, és könnyebb lesz megfürdetni, ha ő is bemegy vele a kádba. Nem is tévedhetett volna nagyobbat.

Megpróbálta "okosban" kikerülni a sort, és természetesen ez lett a veszte.

Először jó ötletnek tűnt, hogy hagytam a gyerekeimnek a strandon, hogy elássanak a homokba.

Az egyik hétfő reggelem a szokásosnál is nehezebben indult. Szerencsére megúsztam egy paró kis vágással a malőrt.

A húgom összekeverte a sampon és a szőrtelenítő dobozát, így a utóbbival mosta meg a haját.

A srác arca arról árulkodik, hogy már erősen megbánta a dolgot.