A nagyvilágon belül a gyerekeknek megvan a maguk kis sajátos világa, amibe a felnőttek rendszeresen betolakodnak a szabályaikkal. Legalábbis a gyerekek szemszögéből valahogy így festhet a helyzet. A gyerekek másképp gondolkodnak, mint a felnőttek. Így aztán gyakran megesik, hogy másképp értelmezik a szüleik és a tanáraik mondatait, kéréseit, és az általuk támasztott szabályokat. Persze, arra is van példa, hogy szántszándékkal értik félre, hogy kijátszhassák a rendszert, és visszatérhessenek a maguk kis megszokott világába.
(1) Ráparancsoltam a kisfiamra, hogy addig nem teheti ki a lábát a házból, amíg nem pakolja el maga után a játékait.
(2) Nem értjük, hogy miért csak fél pontot kapott a feladat második részére, hiszen még rajzzal is szemléltette, hogy hogyan oldotta meg a feladatot.
(3) Mondtam a kisfiamnak, hogy annyira szép idő van odakint, és ahelyett, hogy bent kuksol, igazán kimehetne játszani a szabad levegőre.
(4) Megkértem a kislányomat, hogy hagyja meg a szőlő és a csirke nuggets felét az öccsének.
(5) Megkértem a gyermekemet, hogy tegyen a kutya táljába egy pohár vizet. Máskor egyértelműbben fogalmazok.
(6) Egy kínai étteremben vacsoráztunk, és mondtuk a kisfiunknak, hogy használja a pálcikákat az étkezéshez.
(7) Amikor hazajöttem a bevásárlásból, megkértem a kislányomat, hogy vigye be ezeket a fürdőszobába:
(8) A kisfiam valamiért szeret a hűtőládával játszani, és mindig ott hagyja a nappali a közepén. A múltkor dühösen mondtam neki, hogy nem szeretném többet meglátni a nappaliban a hűtőládát.
(9) Legközelebb a tanárnő valószínűleg egyértelműbben fog fogalmazni a dolgozat összeállításakor.
(10) A kislányom szeretett volna egy pizza jelmezt az áruházban, de én mondtam neki, hogy nem vesszük meg, és tegye szépen vissza a helyére. Úgy érzem, hogy nem volt kedve visszagyalogolni a játék osztályra.
(11) Vettem egy doboz epret és mondtam a kislányomnak, hogy egyen belőle, de hagyjon azért nekem is.
(12) A kisfiam megkérdezte tőlem, hogy hogyan taníthatna trükköket a kiskutyánknak. Mondtam neki, hogy keressen néhány oktatóvideót a neten.
(13) A kislányom azt mondta, hogy nem éhes, de én mondtam neki, hogy legalább a felét egye meg a reggelijének.
(14) A kisfiúnkat elvittük egy modern művészeti múzeumba, de őt nem igazán érdekelte. Mondtam neki ,hogy próbálja meg értelmezni az alkotásokat, gondolkodjon el rajta, hogy vajon mit akart kifejezni a művész. Erre a kisfiam:
(15) Délelőtt megkértem a kisfiamat, hogy adjon enni a macskánknak. Legközelebb hozzáteszem azt is, hogy macskaeledelt.
(16) Feltehetőleg nem egészen így gondolta a matektanár, de nehéz lenne beleketöni ebbe a feladatmegoldásba.