A gyerekeknek nem csak aranyos és mókás oldala létezik, időnként rá tudnak ijeszteni is a felnőttekre. Van, hogy olyan mondatok hagyják el a szájukat, amitől kirázza a hideg még a szüleiket is. Egyesek szerint a kisgyerekek olyan dolgokat is látnak és hallanak, amit a felnőttek nem. Vannak, akik úgy vélik, hogy valamiféle kommunikációs összeköttetésben állnak a túlvilággal. Ebben a cikkben olyan kisgyerekektől származó megszólalásokat olvashattok, amik valószínűleg okoztak néhány álmatlan éjszakát a szülőknek.

15. Épp egy temető mellett sétáltunk el, amikor a 4 éves kisfiammal ezt párbeszédet foyltattuk le:

14. Megkérdeztem a kislányomat, hogy mit rajzol, mire ő azt válaszolta egy lányt, aki itt lakik velünk a házban, és folyton sír.

13. A nagymamája vigyázott a kislányomra, amíg én egy orvosi vizsgálatra mentem. A kislányom egyszer csak így szólt hozzá:

- Jajj, Mami. Anyu ma már nem fog hazajönni. Egy csúnya, csúnya balesete volt.

Útban a vizsgálatról hazafelé tényleg egy életveszélyes balesetet szenvedtem. Amikor a kislányom ezt mondta a nagymamájának, akkor még a kórház senkit nem értesített a családomból.

12. A lányom gyerekkorában éjjelente nagyon gyakran felkelt, bejött hozzám, megfogta a karom, majd visszament az ágyába. Amikor megkérdeztem tőle, hogy ezt miért csinálja, azt válaszolta, hogy csak biztos akar lenni benne, hogy jól vagyok, ugyanis az első anyukája autóbalesetben halt meg.

11. Az édesapám mesélte, hogy kiskoromban egyszer a keresztnevén szólítottam őt, és azt mondtam neki:

- James, fogalmad sincs róla, hogy ki vagyok, igaz?

Erre azt felelte:

- Dehogynem tudom, te vagy az én kislányom.

Én erre azt mondtam neki:

- Nem. Én az anyukád vagyok.

Az apukámat nagyon megrémítettem ezzel, ugyanis pontosan aznap éjfélkor születtem, mikor az anyukája meghalt.

10. A 4 éves kisfiam egyszer azt mondta:

- Mielőtt ide születtem, nekem volt egy testvérem, igaz? Ő és a másik anyukám már nagyon öregek. Ők túlélték, amikor kigyulladt a kocsi, de én biztosan nem.

9. Az 5 éves kisfiam egyszer megkérdezte, hogy mikor lesz 23 éves. Majd azt mondta, reméli, hogy nem hal meg majd megint, mert legutóbb is 23 éves volt, amikor a Mennybe került.

8. A kislányom egyszer azt mondta, hogy egy néni mindig figyeli, amikor a parkba megyünk sétálni. Pár hónappal később, amikor elmentünk meglátogatni a nagypapáját, felismerte ezt a nénit a régi családi fotókon. A néni az ő nagymamája volt, aki 25 évvel ezelőtt halt meg.

7. Csak pár éves voltam, mikor sírva rohantam be a szüleim szobájába azzal, hogy egy néni áll az ágyam mellett, és figyel engem. Ez még megtörtént egy jópárszor, mikor kiderült, hogy a korábbi tulajdonos felesége az én szobámban hunyt el. A szüleim ekkor azonnal úgy határoztak, hogy elköltözünk abból a házból.

6. A nővéreméknél voltunk, és az elhunyt családtagjainkról beszélgettünk, ugyanis akkoriban halt meg az édesapánk. A nővérem férje elővett egy fotót szekrényből, amin a 30 éve elhunyt édesanyja volt látható. Amikor a 2 éves kislányuk megpillantotta a képet, hangosan elkezdett nevetni, és azt mondta: - Ez a néni a barátom, aki énekelni szokott nekem. Azóta is mindannyiunkat kiráz a hideg, amikor eszünkbe jut ez a történet.

5. Az unokaöcsém kiskorában gyakran beszélt valakihez. Később egyszer az anyukája mutatott neki egy fotót a már sok éve elhunyt nagypapájáról, mire ő elmosolyodott, és azt mondta, hogy ez az a barátja, akivel beszélgetni szokott.

4. A kishúgom, Hailey, két hónappal azután született, hogy a dédnagymamánk, Irene elhunyt. Egyik nap, amikor Hailey felkelt, azt mondogatta, hogy most van a 95. születésnapja. Majd elkezdett sírni, és azt hajtogatta, hogy őt Irene-nek hívják, nem pedig Hailey-nek. Ez így ment egész nap, ám másnap ő már nem emlékezett semmire ebből. A legdurvább az egészben, hogy tényleg aznap lett volna a dédnagymamánk 95. születésnapja.

3. A kislányom egyszer csak elkezdett sírni a szobájában. Bementem hozzá, és megkérdeztem, hogy miért sír, mire azt mondta, hogy "Rossz ember", és remegve a mögöttem lévő sötét sarokba mutatott. Amikor odafordítottam a fejemet, a sarokban lévő polcról leesett egy könyv. Az esetet követően jóideig nem hagytam a kislányomnak, hogy a saját szobájában aludjon.

2. Az unokatestvérem 2 éves volt, mikor meglátott egy fotót a Titanicról egy könyvben. Ekkor azt mondta, hogy ő ott volt ezen a hajón és nagyon fájt neki, mikor a hajó egy nagy sziklának ütközött.

1. Néhány órával azután, hogy az apám meghalt, a kislányom azt mondta: "A nagypapa azt mondja nekem, hogy dobjátok csak ki a lepedőt." Nem értettem, hogy miről beszél, de 10 perccel később anyám sírva hívott, hogy megkérdezze, kidobja-e az ágyneműt, amiben apám meghalt.