Először felnőtt emberek módjára, kulturáltan, szép szóval próbálták meg egy kicsit jobb belátásra bírni a nehéz természetű szomszédjukat a problémás helyzettel kapcsolatosan, ám ahogy az egyik fülükön bement, úgy jött ki a másikon minden egyes szó, azaz mintha meg sem hallották volna őket. Ezután két út maradt előttük: beletörődnek abba a bosszantó és frusztráló helyzetbe, hogy nem tudnak szót érteni a szomszédjukkal, vagy pedig félreteszik az udvarias modort és felveszik a kesztyűt. Ők az utóbbi mellett döntöttek.

• A szomszédból szivárogni kezdett a szennyvíztartály a nagyapám udvarára. Többször is megkérte a szomszédot, hogy javítsa meg, de rá sem hederített. A nagyapám végül annyira besokallt, hogy egy hosszú cső segítségével átvezette a szivárgó szennyvizet a szomszéd bejárati ajtaja elé. Érdekes módon ezután azonnal megjavította a tartályt.

• A szomszédomnak egy időben az volt a kedvenc szórakozása, hogy telefonybetyárkodott velem. Egyszer-kétszer még el is ment volna, de pár hónap után már kezdtem nagyon unni. Hogy megleckéztessem, meghirdettem a házát az interneten potom pénzért, jóval a piaci ár alatt, és természetesen az ő telefonszámát adtam meg elérhetőségként. Ezután napi több száz hívást kapott, amiben az "eladó" ház felől érdeklődtek. Végül megígérte, hogy nem fog többet tenefonbetyárkodni velem, csak vegyem le a hirdetést.

• A közvetlen szomszédunk megengedte a kutyáinak, hogy a többi szomszéd háza előtti fűre piszkítsanak, viszont soha nem szedte fel utánuk a végterméket. Egyszer aztán az egyik szomszéd megelégelte a dolgot, és a hónapok alatt összegyűjtött kutyagumit szétszórta a renitens szomszéd verandáján. Ezután felhagyott a szokásával.

• A szomszéd követelte az apámtól, hogy vágja ki a diófánkat, mert pár ága átlóg az ő telkére. Az apám sajnálta volna kivágni a fát, ezért úgy döntött, hogy bemegy a hivatalba és utána jár, hogy egészen pontosan hol is húzódik a telekhatár köztünk és a szomszéd között. Kiderült, hogy a diófa egyáltalán nem lóg át a szomszédhoz, sőt, valójában a szomszéd házának egy része épült rá a mi telkünkre. Amikor az apám szembesítette ezzel a szomszédot, megkérdezte tőle, hogy mikor tervezi elbontani a házát a telkünkről.

• Egy gyerekbanda rendszeresen kövekkel dobálta a házakat a környékünkön, köztük az enyémet is. Többször bemásztak az udvaromra is, hogy megkergessék a csirkéimet. Ez így ment egészen addig, míg az udvaromon egy oszlopra fel nem húztam egy ijesztő és élethű malacfej maszkot. Utána nem láttam többet a bandát a környékünkön.

• Elhatároztam, hogy körbekerítem a hátsó udvaromat, és megkértem a nálam jóval gazdagabb szomszédomat, hogy a telekhatáron a közös részt fizessük felesben. Mivel nemet mondott, ezért végül megcsináltattam saját pénzből az egészet. A kutyája viszont hamarosan szétbontotta az új kerítésemet, de a szomszéd a javítás költségeit sem volt hajlandó kifizetni. Ekkor úgy döntöttem, hogy a kerítésem azon oldalát, amely a szomszéd felé néz, átfestem a lehető legrondábbra, mindenféle rikító színt felhasználva. Annyira bepipult, hogy még a hatóságokat is kihívta, akik persze kiröhögték őt, és közölték vele, hogy olyan színűre festhetem a saját kerítésemet, amilyenre csak szeretném.

• A volt szomszédunk rászoktatta a kutyáját, hogy a mi kertünkbe járjon át elvégezni a dolgát, és a kutya ezalatt szépen lassan teljesen tönkrevágta a kertünket. Többször megkértem, hogy tegyen valamit ellene, de mindig a képembe röhögött. Egyszer egy nagyobb esőzés alkalmával húsleveskockákat szórtam szét a szomszéd udvarán, mire a kutyája a szag forrása után kutatva feltúrta az egész kertjét.

• A szomszédom állandóan beállt a furgonjával a kapubejáróm elé, ezért amikor munkálatok zajlottak a házam körül, a munkások mobil WC-jét lerakattam a szomszéd garázsa elé. Vette a célzást.

• A szomszédunk felszerelt egy nagy reflektort az udvarán, aminek a fénye közvetlenül a mi hálószobánk ablakára irányult. A barátom többször is megkérte, hogy irányítsa másfelé a reflektort, vagy vegye lejjebb a fényerejét, de a füle botját sem mozdította. A barátom ekkor úgy döntött, hogy felrak egy nagy tükröt az ablakunk elé, amivel visszairányítja a reflektor fényét a szomszéd hálószobája felé. A szomszéd azonnal panaszkodni kezdett a barátomnak a vakító fény miatt, mire ő elmagyarázta neki, hogy az a saját reflektorának a fénye és ha annyira zavarja, akkor egész egyszerűen csak kapcsolja le.