Keveseknek a szíve csücske a tömegközlekedés. A szolgáltatás minősége és egyes utasok viselkedése is hagy némi kivetnivalót maga után. A tömegközlekedési eszközök igénybevétele egyfajta szükséges rossz, ami a hétköznapjaink szerves részét képezi a munkába vagy éppen az iskolába járás miatt. Azt azért el kell ismernünk, hogy tapasztalatszerzésnek sem utolsó, ugyanis pozitív és negatív életszituációkat egyaránt átélhetünk egy-egy utazás alkalmával. Olyanokat, amikre valószínűleg sehol máshol nem adódna lehetőségünk.

Egy 4-es ülőhely egyik székén ültem, és egy szabad hely volt még. Felszállt a buszra egy idős nő az egyik megállóban, majd odajött és az üres helyre lerakta a táskáját, ő pedig álldogált mellette, miközben csúnyán nézett rám. Egy hirtelen fékezésénél a néni rám zuhant, egy vele azonos korú asszony pedig azonnal rám förmedt, hogy milyen neveletlen vagyok, hogy nem adtam át a helyem a néninek, amikor felszállt.

Egyik reggel elkéstem a munkából az önhibámon kívül. Történt ugyanis, hogy a buszon leült mellém egy nő, aki mély kivágású topot viselt. Ebből kifolyólag aztán 4 megállóval később szálltam le a buszról. De hát mégis mi mást tehettem volna?

A megállóban egy macskás nő vadul elkezdett dörömbölni a busz ajtaján, majd amikor a sofőr kinyitotta neki, a nő szó nélkül sarkon fordult és elment.

Az egyik megállónál egy helyes srác szállt fel és ült le mellém a buszon. Bár nagyon tetszett, de nem mertem megszólítani, ezért csak a szemem sarkából néztem őt csillogó szemekkel. Egyszer csak egy sárga csekket húzott elő a zsebéből, és nemes egyszerűséggel belefújta az orrát, majd zsebre rakta a papírt, mintha mi sem történt volna. Ezután a jelenet után már örültem, hogy nem szólítottam meg korábban.

A trolibuszon így szóltam a melletem álló nőhöz:

- Elnézést, hölgyem! Megkérhetném, hogy...

- Az előbb már megmutattam bérletem, bocsesz.

- Úgy értem, hogy a lábamon áll...

A tömött buszon egy fiatal anyuka a kislányával állt és kapaszkodott. Fáradtnak és gondterheltnek tűnt, de egy srác odament hozzá és megpróbált beszélgetést kezdeményezni vele. Az anyuka nem reagált, de a srác tovább próbálkozott. A nő fapofával állt, a kislánya pedig mérges fejjel nézte a fiút, majd elüvöltötte magát: "Ne bosszantsd már anyut, mert vécéznie kell!" Látni kellett volna az utasok arcát a buszon.

Egy nő megpróbált felugrani az éppen induló metróra, de már nem érte el. Viszont miközben drámaian nyúlt a becsukódó ajtó felé, kiejtette a kezéből a kulcscsomóját, ami berepült a metrókocsiba. A szerelvény elindult, a nő arckifejezése pedig mindent elárult.

Tegnap a buszon a mellettem ülő nő felállt, és átült egy másik helyre. Ez egy kicsit olyan érzés volt, mintha elárultak volna.

Tegnap azzal lány osztálytársammal utaztam a buszon, akibe már egy ideje szerelmes vagyok. A lábamnak támaszkodva utazott, nekem pedig az járt a fejemben, hogy milyen romantikus lenne, ha egy hirtelen fékezésnél elkapnám és megmenteném őt az eleséstől. Nos, a képzeletem valósággá vált. Már ami a fékezés részét illeti. Ám ahelyett, hogy elkaptam volna, és is vele együtt estem. Őt elkapta egy másik fiú, én pedig betörtem az orrom.

Munkából hazafelé menet a távolsági buszon egy középkorú férfi ült mellettem. Unaloműzés gyanánt egy stresszoldó kifestőkönyvet színezgettem. A férfi sokáig csak nézte, hogy mit csinálok, majd egyszer csak megkérdezte:

- A lányodé?

Erre én:

- Nem, dehogy. Ez az enyém.

Látni kellett volna, hogy a férfi milyen arcot vágott a válaszom hallatán.

A metrón utaztam csúcsidőben. Elég hangosan szólt a zene a fülhallgatómban, de nem gondoltam, hogy kihallatszik egészen addig, míg észre nem vettem, hogy a közelemben egy nagyobb társaság azt a zenét énekli nevetgélve, ami éppen a fülesemben szól.

Egy tömött buszon utaztam hátul a fal mellett állva. Egyszer csak az egyik idős néni felállt a helyéről, és megszólított:

- Üljön le a helyemre, fiatalember.

Mire én mondtam, hogy köszönöm, de nekem kényelmes itt állni.

Erre egy váratlan válasz érkezett:

- Igen, de olyan kényelmesnek tűnik, hogy én szeretnék ott állni.

Hát az eszem megáll...

Ellenőr szállt fel a buszra, de nem volt nálam a bérletem. Viszont volt róla egy fotó a telómban, ezért azt akartam megmutatni az ellenőrnek. Ám sietségemben nem arra a képre nyomtam rá, és helyette egy pikáns, rólam készült fotót mutattam meg neki. Egy olyat, amit kizárólag csak a férjemnek szerettem volna elküldeni.

Ma a tömött villamoson utaztam, amikor egy idős néni megkérdezte tőlem, hogy nem akarok-e az ölébe ülni. 24 éves férfi vagyok…