Amikor kérdőre vonod a pasidat, és ő valami nagyon gyenge lábakon álló kifogással vagy magyarázattal áll elő.

Amikor nem tudod eldönteni, hogy megdorgáld a kutyádat, vagy inkább büszke legyél rá:

Én 8 éves koromban, amikor összevesztem a szüleimmel, és közölték velem, hogy amíg az ő kenyerüket eszem, addig azt csinálom, amit mondanak, ezért úgy döntöttem, hogy inkább "világgá" megyek.

Az arcod, amikor tudatosul benned, hogy végigcsináltál valami olyan dolgot, amihez eredetileg egyáltalán nem volt kedved:

Én, ahogy hajnali 3 órakor beállítom az ébresztőt reggel 7 órára:

Amikor a haverom hónap végén meghív engem valamire: "Az oszt igen! Jól megy mán gazdagéknál!"

Amikor el kell mennem látásvizsgálatra, mert még én magam sem tudom, hogy mit láttam a pasiban:

Becsüld meg azokat az embereket, akik akkor is melletted vannak és elviselnek, amikor nehéz időszakon mész keresztül, mert kevesen vannak.

Amikor kémkedek valaki után a neten, és végül olyan jó nyomozói munkát végzek, hogy megtudok valami olyat, amit inkább bár ne tudnék.

Én tinédzserként: Amikor 18 éves leszek, végre elköltözhetek itthonról egy saját házba és független felnőttként élhetek.

Én, most 21 évesen: Anyu, csinálsz nekem tükörtojást reggelire?

Amikor folyton mindenki azt kérdezgeti tőlem, hogy "mi a baj?", pedig valójában nincs semmi bajom, csak egész egyszerűen ilyen az arcom.

Amikor a barátod megpróbál rávenni valami csínytevésre, de te rájössz, hogy időközben felnőttél:

Ő: Teljesen beléd estem.

Én: Húha, hát veled is jól elbánt az élet.

A mondat, amitől a legjobban féltem gyerekkoromban: "Ahol a napló kinyílik..." Még a szívem is félrevert, amikor ez elhangzott egy tanár szájából.