A szarkasztikus humor egyszerre tud szórakoztató, és egyben fárasztó is lenni. Akinek van olyan ismerőse, aki előszeretettel él a poénkodás ezen formájával, az tudja, hogy miről beszélünk. Egyesek képesek annyira rászokszni, hogy szinte minden megjegyzésüket áthatja a szarkazmus valamilyen formában. Már-már verbális fegyverként használják a mindennapjaik során. Ez pedig akár pusztítólag is tud hatni azok számára, akik értik ezt a fajta humort, viszont nem annyira értékelik.
(14) Hát ha így folytatja a viccelődést, akkor lehet nem lesz ez a házasság olyan hosszú életű.
(13) Megkérdeztük a nagypapámtól, hogy ha majd egyszer sokára örökre itt hagy minket, akkor hagyományos temetést, vagy inkább hamvasztást szeretne.
Erre a nagyapám teljesen lazán:
- Lepjetek meg!
(12) Beszélgetés egy gyerekkori barátnőmmel:
- Azt hiszem, hogy a gyerekeim az apjuk szemét örökölték.
- Miért? Mindkettőjüknek ugyanolyan égszínkékek?
- Nem, de ugyanolyan vakok. Semmit sem találnak meg maguktól, hiába van ott az orruk előtt.
(11) Társkeresőn egy srác ezt a írta be a profiljához: "Olyan lányt keresek, akinek arcmosás után is van szemöldöke."
(10) Vettem egy új tévét, de azt hiszem, hogy átvertek vele, mert csak egyetlen csatorna jön be rajta: a Karton Netvörk.
(9) Én az a fajta lány vagyok, aki nem hagyja unatkozni az anyagcseréjét. Sosem tudhatja, hogy mi vár rá holnap. Esetleg éhségsztrájk vagy egy kiló túrógombóc egy flakon majonézzel nyakon öntve.
(8) A minap betegen mentem be dolgozni a munkahelyemre. Így végre életem során először elmondhattam magamról, hogy lázasan dolgozom.
(7) A boltban sorban állva a következő párbeszéd zajlott le a fülem hallatára egy férfi és egy nő között:
- Este elvihetnél egy étterembe vacsorázni.
- Én házas nőkkel nem megyek.
- De hát én a te feleséged vagyok!
- Sajnálom, de nem teszek kivételt!
(6) Van, aki még azután is képes mosolyt csalni az emberek arcára, hogy eltávozott az élők sorából. Azt szerette volna elérni, hogy az ő sírjához ne sírni járjanak a szerettei, és minden bizonnyal elérte a célját.
(5) A munkatársam így szólt hozzám hétfő reggel:
- Te tudtad, hogy a Merkúr bolygón 1408 órából áll egy nap?
- Na és?! Pont mint egy átlagos hétfő itt a Földön.
(4) A srác valószínűleg nem nevetett, amikor visszakapta a lánytól a cetlit. Külső szemlélőként viszont több mint megmosolyogtató.
(3) Azt mondják, hogy az idő minden sebet begyógyít. Minden bizonnyal ezért kell órákat várni a kórházakban is.
(2) Azért van valami közös a két eseményben, még ha elsőre talán nem is annyira egyértelmű.
(1) A terapeutám megkérdezte tőlem:
- Mit mondana az édesapjának, ha még élne, és most belépne ezen az ajtón?
Erre én:
- Bocs fater, hogy eltemettünk, de azt hittük, hogy meghaltál.
Sajnos a terapeuta nem nevetett...