A felnőttek sűrűn hagoztatják a gyerekeknek, hogy addig örüljenek, amíg gyerekek, ugyanis felnőtt korban véget érnek a gondtalan mindennapok. A gyerekek persze ezt kétkedve fogadják, ugyanis ők meg vannak győződve róla, hogy felnőttnek lenni igenis jobb, hiszen a maguk urai lehetnek, azaz nem a szüleik és tanáraik által támasztott szabályok, követelmények és korlátok szerint kell élniük. Aztán amikor végre elérik a várva várt felnőtt életkort, akkor rá kell ébredniük, hogy amiről gyerekfejjel álmodoztak, az csak egy szép illúzió volt. Így hát fordul a kocka, és immár arról álmodoznak, hogy bárcsak visszapörgethetnék az idő kerekét, és visszarepülhetnének a gondtalan gyermekévekbe.
Gondolatok, amik 14 éves koromban foglalkoztattak: Alig várom, hogy végre felnőjek és pénzt kereshessek, hogy beutazzam a világot.
Gondolatok, amik most foglalkoztatnak: Nehogy a munkahelyemen felejtsem az ételes dobozomat, mert csak ez az egy van, aminek megvan a teteje.
Beszélgetés a barátommal:
- 20 éves korára minden embernek legalább két idegen nyelvet kell beszélnie.
- És melyik kettőt?
- Az angolt és a panaszkodást.
Mire eléri a 30 éves kort az ember, végre lesz 40 év munkatapasztalata, hogy betölthesse a pályakezdőknek meghirdetett állásokat.
Reggel utazok a metrón, és megáll mellettem egy anyuka a kisfiával. A kisfiú rám mutat, és megkérdezi az anyukájától:
- Miért van ez a néni a metrón?
- Mert felnőtt ember, és biztosan megy dolgozni a munkahelyére.
- De hát nem lehet felnőtt, hiszen dinoszauruszos zoknija van.
- Majd ha nagy leszel, akkor megérted, hogy a felnőtteknek is szüksége van dinoszauruszos zoknira, hogy egy kis vidámságot csempésszen a hétköznapjaikba.
Az ismerőseim azt gondolják rólam, hogy tök jól kézben tartom a dolgaimat és minden a terveim szerint alakul, pedig én csak tökéletes pókerarccal ülök az életem hullámvasútján, és erősen kapaszkodok a még megmaradt két szál hajamba.
A mosás menete önálló felnőttként:
Mosógépbe pakolás: 5 perc
Mosás időtartama: 30 perc
Teregetés: 20 perc
Elpakolni a megszáradt ruhákat a szekrénybe: 7-10 nap
Az egész felnőttkor egy folyamatos "fej vagy írás" játék, amiben valamiért mindig a rossz oldalára esik az érme.
A fodrászom, miután végzett a frizurámmal:
- Jó lesz így?
Én:
- Igen, remek lett.
A pszichológusom:
- Nem akarta elmondani neki, hogy igazából borzalmas lett, ugye?
Én, miközben fekszem az ágyon egy sapkában:
- Valami olyasmi...
A felnőttkor 90%-a a pénz miatti stresszelésből áll, és a maradék 10% pedig abból, hogy arra költjük a stresszesen megkeresett pénzünket, hogy egy kicsit kényeztessük magunkat, amiért folyton stresszelünk.
10 évesen, amikor az éjszaka közepén zajt hallok az ágyamban fekve: Jaj, ez biztosan egy szörny! Úgy félek!
16 évesen, amikor az éjszaka közepén zajt hallok az ágyamban fekve: Nem félek a szörnyektől, ez az én szobám, és itt én vagyok a főnök!
23 évesen, amikor az éjszaka közepén zajt hallok az ágyamban fekve: Ha van itt valami szörny vagy betörő, akkor gyorsan végezzen velem, mert holnap ki kell fizetnem a havi albérleti díjat.
Az élet egy utazás a állatorvoshoz, ahol mi vagyunk a kutyák, akik élvezik a kocsikázást egészen mindaddig, míg rá nem jövünk, hogy hová is tartunk valójában.
A feleségem szemrehányóan rám ripakodott szombat délelőtt:
- Nem akarsz végre felkelni az ágyból?!
- Nem tudok.Teljesen összenyom az életemben uralkodó stressz és káosz.
Erre a feleségem széttárt karokkal:
- Dehát csak a gyerekek ülnek rajtad.
- Én is erről beszélek.
Eljön az az életkor, amikor tudni fogod, hogy a fiatalként elkövetett baklövéseid és a feleslegesnek tűnő próbálkozásaid nem voltak teljesen hiábavalóak, ugyanis ezek tettek azzá az erős emberré, aki most vagy.