A nagydumás gyerekeknek jóformán elég csak kinyitniuk a szájukat, és máris mindenki dől a nevetéstől. Olyan emlékezetes aranyköpésekkel örvendeztetik meg a felnőtteket, amiket aztán még évek múltán is emlegetnek azok a családtagok, akik a saját fülükkel hallották. Bár a megszólalásaik néha csípősek tudnak lenni, de ezért nem lehet rájuk haragudni, hiszen nem bántásnak szánják azokat, csupán csak a gyermeki őszinteség beszél belőlük. Néha pedig olyan okosságok hagyják el a szájukat, amik még a felnőtteket is komolyan elgondolkodtatják.

1. Van egy gazdag ismerősöm, akinek a kislánya most lett első osztályos. Mivel mindennap kap zsebpénzt, ezért egy sereg lány akaszkodott rá, hogy a büfében mindenféle édességet megvetessenek vele maguknak.

Az édesanyja egy idő után leült vele beszélni, és elmagyarázta neki, hogy ezeknek a lányoknak a többsége kihasználja őt, és csak azért barátkoznak vele, mert édességet vesz nekik. Azt tanácsolta, hogy legközelebb mondja azt nekik, hogy "nem megyek veletek a büfébe, és nem veszek nektek édességet!".

Másnap a suli után az anya megkérdezte a kislányát, hogy megfogadta-e a tanácsát. A kislány bólintott, és büszkén elmesélte, hogy mit mondott a lányoknak:

- Nem megyek veletek a büfébe, és nem veszek nektek semmit! Tessék, itt a pénznem, vegyétek meg egyedül!

2. Épp az arcomat kenegettem egy krémmel a fürdőszobában, amikor a kisfiam megkérdezte:

- Mit csinálsz?

- Bekenem magam arckrémmel, hogy megszépüljek és megfiatalodjak.

Ekkor közelebb jött hozzám, vizslatta egy ideig az arcomat, majd így szólt:

- Mondjak valamit, anyu? Szerintem ez a krém nem működik...

3. A kisfiam rendetlenkedett ebéd közben az asztalnál, ezért rászóltam:

- Kisiam, ezt azonnal fejezd be! Az étel nem játék! Ha jönnek nagyszüleid látogatóba, el fogom mondani nekik, hogy milyen rossz vagy!

- Ne, anyu! Ne csináld! Szeretném, ha meglepetés lenne!

4. Tanakodtunk, hogy hogyan vegyük rá a kislányunkat, hogy egyen egy kis sült húst. A férjem kitalálta, hogy mondjuk azt neki, hogy cserébe nézhet mesét lefekvés előtt.

Odamentünk hát a kislányunkhoz:

- Kicsim, szeretnél mesét nézni lefekvés előtt?

A kislányunk reakciója:

- Na, mit kell már megint megennem cserébe?

5. Egyik nap én vigyáztam az unokahúgomra. Elmentünk a játszótérre, ahol megismerkedett egy vele egykorú kisfiúval, akivel végig együtt játszottak, beszélgettek, nevetgéltek.

Amikor eljöttünk a játszótérrel, az unokahúgom felsóhajtott, majd így szólt:

- Hála az égnek, végre találtam magamnak valakit.

6. Leültem a kislányommal ebédelni:

- Kérek ketchupot is hozzá!

- A ketchup elfogyott, de van helyette majonéz.

- Nem, majonéz az nem kell.

Folytattuk az evést, amikor újra megszólalt:

- Szomjas vagyok!

- Mit szeretnél inni?

- Gyümölcsteát.

- Nincs itthon tea, kicsim. Jó lesz sima gyümölcslé?

Ekkor a kislányom elkomorodott, majd így szólt:

- Te rajtam próbálsz spórolni, ugye?

7. A kisfiam megkérdezte, miközben reggelizett:

- Anyu, miért kell tejet innom?

- Mert egészséges, és nagyra nősz tőle.

- És felnőttek már nem nőnek? Ők összemennek?

- Nos, valahogy úgy.

- Biztosan azért van így, hogy könnyebb legyen őket eltemetni!

8. Mondtam a kislányomnak, hogy a hagymát is egye meg a levesben:

- Nem akarom!

- De nagyon egészséges, és elpusztítja a baktériumokat is.

- Hát sokkal jobb lenne, ha a csoki pusztítaná el a baktériumokat.

Ebben sajnos egyet kellett értenem a kislányommal.

9. Óvónőként dolgozom, és ma az egyik kislány sírva jött oda hozzám:

- Csúnyát mondott nekem a Beni!

- Miért, mit mondott?

- Azt, hogy agyas vagyok!

- De hát ez nem is csúnya. Hiszen tényleg van agyad, ahogy minden embernek.

- Neeem igaaaz! Nekem nincs is agyaaam!

10. Én és a feleségem a három gyermekünkkel játszottunk, és az volt az egyik feladat a játékban, hogy négy kép közül válasszák ki a kakukktojást. A négy képen egy taxi, egy busz, egy kukásautó, és egy repülő volt.

Két gyerekem a repülőt választotta, mivel az repül, míg a többi nem. Mondtam nekik, hogy helyes a válaszuk. A harmadik gyermekem viszont a kukásautót választotta. Nem értettem, hogy miért, ezért megkérdeztem tőle, mire így felelt:

- Azért az a kakukktojás, mert az szemetet szállít, míg a többi utasokat.

Még nekem sem jutott eszembe ez a megoldás. Remek példája annak, hogy a gyermeki logika néha a felnőttekénél is jobb.

11. A kisfiamnak a vidra a kedvenc állata. Egyik délután egy vidrákról szóló ismeretterjesztő könyvet olvasott fennhangon a szobájában, majd odafordult a plüss vidrájához, és így szólt:

- Szeretném, hogy jobban megismerd a családodat.

12. Az óvodából hazafele menet a kisfiam közölte velem, hogy feleségül fog venni egy lányt, aki nagyon tetszik neki. Amikor aztán hazaértünk, a feleségem azzal fogadott minket, hogy elővett egy rakás szatyrot, és elkezdte mutogatni nekünk, hogy milyen ruhadarabokat vásárolt magának napközben. A kisfiam egy ideig csendben figyelt, majd így szólt:

- Tudod mit, apu? Úgy döntöttem, hogy inkább mégsem házasodok meg.

13. A 6 éves kisfiammal sétálni mentünk, miközben folyton figyelmeztettem:

- Nézz szét, mielőtt átmész az úton! Ne ugorj bele a pocsolyába! Ne mássz fel a kerítésre! Ne ugorj le a lépcsőről, mert eltöröd a lábad… stb.

A kisfiam egy idő után megelégelte, majd így szólt:

- Jaj, apa! Ne legyél már ilyen mimóza!