Az anyukák sziporkázó beszólásain a családtagok még akkor is jól szórakoznak, ha azok egy kicsit csípősebbre sikerülnek. Általában az édesapák azok, akik a lazább szülő szerepét töltik be a családban, míg az édesanyák inkább felelősségteljesebben és következetesebben viselkednek. Ám ebből még nem következik az automatikusan, hogy a szerepek ne cserélődhetnének fel, és ne tudnák az anyák is lazábbra venni a figurát. Ugyancsak tudnak ám ők is brillírozni, és mókás megszólalásokkal előrukkolni.

• Tinédzser koromban az anyám benyitott a szobámba, amint éppen egy nyuszis magazint lapozgattam.

Elnevette magát, majd így szólt:

- Ne is zavartasd magad, nézegesd csak nyugodtan, így legalább te is láthatsz ilyesmit, ha már élőben még jó pár évig úgy sem fogsz valószínűleg.

Majd sarkon fordult, és kiment a szobámból.

• Vettem magamnak egy robogót, mire az anyám:

- Ha majd felborulsz vele és elveszted a lábaidat, akkor utána majd ne szaladj hozzám sírva!

• Örömmel újságoltam anyunak és apunak:

- Képzeljétek, simán felvettek az egyetemere!

Apám reakciója:

- Nem csodálom kicsim, hiszen az én eszemet örökölted.

Erre az anyám:

- Ez tényleg így lehet, ugyanis az enyém még megvan.

• A nővérem és az édesanyám éppen veszekedtek egymással, amikor anya egyszer csak elhallgatott, vett egy mély levegőt, és így szólt:

- Na most már értem, hogy egyes állatok miért falják fel a saját utódaikat...

• Elkezdtem ecsetelni az édesanyámnak, hogy szeretnék végre találni egy normális párt, mire ő egyszer csak félbeszakított, és így szólt:

- Ha bármikor magányosnak érzed magad, csak nézz meg este egy horrorfilmet. Nekem elhiheted, hogy utána nem érzed majd magad egyedül.

• Megkérdeztem az anyámtól:

- Anya, nekem hogy-hogy nem lett tesóm?

Erre ő kacagva:

- Szívem, ugyanazt a hibát nem szoktam kétszer is elkövetni.

• A bátyámmal üvöltöztem, amikor az anyám közbelépett:

- Igazán lehetnél kedvesebb is a testvéreddel, egyszer még szükséged lehet az egyik veséjére.

• Telefonon meséltem az édesanyámnak, hogy lett egy új barátom, mire ő rögtön közbevágott:

- Ember vagy állat?

• A húgom nem akart elmenni aludni. Az édesanyánk megkérdezte, hogy miért, mire ő így válaszolt:

- Félek, hogy az ágyam alatt szörnyek vannak.

- Ugyan dehogy vannak, Kicsim! A szellemek elijesztik őket. Most pedig mars aludni!

• Az ddesanyámnak hirtelen nem jutott eszébe a nevem, amikor oda szeretett volna hívni magához. Már mind a négy testvérem és még a kutyánk nevén is szólított, majd végül csak ennyit mondott:

- Tudod te hogy hívnak... na gyere már ide hozzá a konyhába!

• Anyum dühösen így szólt hozzám:

- Most azonnal tegyél rendet a szobádban! Még ránézni is rossz erre a disznóólra.

Erre a nagymamám, azaz az ő anyukája:

- Hát akkor meg minek nézed?!

• Lett egy kiskutyánk, akit Zeusznak szerettem volna elnevezni, de az édesanyám csóválta a fejét, és ezt mondta:

- Hát nekem nem igazán tetszenek a "Z" betűs nevek.

Ebben nem is lenne semmi vicces, ha bátyámat nem Zoltánnak hívnák.

• Pusztán kíváncsiságból megkérdeztem az édesanyámtól:

- Mit tennél abban a helyzetben, ha esetleg valaki elrabolna engem?

Erre ő:

- Nem igazán aggódnék kincsem, ugyanis valószínűleg önként visszahozna pár órán belül.