Nem túl kellemes érzés, amikor az embert rajtakapják valamin. Legyen az akár egy kisebb füllentés, vagy egy olyan cselekedet, amivel kapcsolatban nem szeretnénk, ha valaki más is lát minket közben. Egy ilyen szituációban általában hiába is próbálkozunk meg azzal, hogy valahogy kimagyarázzuk magunkat. A tapasztalataink szerint csak tovább rontunk vele a már így sem túl fényes helyzeten, és méginkább kínossá tesszük azt. Tehát ilyenkor nem igazán tehetünk jobbat annál, mint hogy egyszerűen csak csendben maradunk, és lesütött szemmel abban reménykedünk, hogy majd az idő múlásával szépen lassan minden szem- és fültanú esetében a feledés jótékony homályába vész az eset.

• A zuhany alól kilépve vettem csak észre, hogy elfelejtettem behozni a törölközőmet, ezért kitipegtem érte csuromvizesen, de ekkor megtorpantam a hálószobában az ablak előtt, mert észrevettem kint egy aranyos cicát. Elfeledkeztem róla, hogy nincs rajtam semmi, ezért félrehúztam a függönyt, hogy jobban szemügyre vehessem a cicát, mire a következő pillanatban megláttam, hogy a "Google utcatérkép" kamerás autója éppen elhalad az ablakom előtt.

• Ügyes próbálkozás, de azért a főnök sem most jött le a falvédőről. Józsinak valószínűleg lesz egy kellemetlen beszélgetése.

• A nagynéném még fiatalabb korábban nagyon bele volt zúgva egy férfiba, és amikor végre elhívta őt randizni telefonon, a nagynéném örömujjongásban tört ki, és elkezdett kiabálni, hogy EZAAAAZ! IGEEEN! RADIZNI FOGUNK! Amikor aztán lehiggadt, akkor esett le neki, hogy elfelejtette letenni a telefont, és a srác végighallgatta az egészet.

• Egyszer szórakozásból négykézlábra ereszkedtem, és elkezdtem ugatni és morogni a szomszéd macskájára a kerítésen keresztül. Amikor meguntam és felálltam, észrevettem, hogy kint áll a szomszéd, és kikerekedett szemekkel nézi, hogy mit művelek.

• Korábban, amikor étterembe mentünk a barátommal, mindig előadta a pincéreknek, hogy ismeri az étterem tulajdonosát. Azért csinálta, hogy ezáltal különleges kiszolgálásban részesülhessünk, és kapjunk némi kedvezményt. Jópárszor be is jött neki a trükk, ám egyszer az egyik étteremben nagyon melléfogott, ugyanis kiderült, hogy magával a tulajdonossal próbálta elhitetni, hogy ismeri őt.

• A suliban az egyik órán már nagyon gyötörtek a gázok, ezért úgy döntöttem, hogy megpróbálom szép lassan kiengedni, hogy ne legyen hangja. Nos, nem jártam sikerrel, és olyan hangos lett, hogy az egész osztály azonnal rám nézett, és röhögőgörcsben tört ki. Ja, és lány vagyok.

• Randim volt egy férfival, de előtte rákerestem, és lementettem a telefonomra az egyik fotóját, hogy megmutathassam a barátnőimnek. Később, a randin szóba kerültek a háziállatok, és én elővettem a mobilomat, hogy mutassak neki egy képet a kutyámról, ám véletlenül a róla lementett fotót mutattam fel neki.

• Egy forró nyári napon nagyon nem volt kedvem bemenni dolgozni, ezért betelefonáltam a munkahelyemre, és azt mondtam, hogy beteg vagyok. Ezután vidáman kimentem a strandra, ahol viszont hamar az arcomra fagyott a mosoly, ugyanis összefutottam az egyik diákommal. Kiderült, hogy mindketten lógunk az órámról.

• Amikor otthon megnéztem Az oroszlánkirály új változatát, a macskámmal én is eljátszottam a nyitójelenetet. Mint később kiderült, a nyitott ablakoknak köszönhetően ezt a szomszédaim is látták.

• A főnököm egyszer rajtakapott, hogy munkaidőben elszunyókáltam az asztalomnál, ám próbáltam menteni a menthetőt, és lassan felemeltem a fejem, majd azt mondtam: "Ámen." Hát nem jött be.

• A főiskolán a gépteremben rákerestem az egyik srác adatlapjára, aki eléggé tetszett nekem. Nem tudtam a teljes nevét, ezért elég sokáig próbálkoztam, hogy megtaláljam, ám egyszer csak megszólalt a srác közvetlenül a hátam mögül, és megkérdezte, hogy segítsen-e nekem lebetűzni a vezetéknevét. Azonnal rákvörös lettem, de végül elhívott randizni a srác.

• Egyik éjszaka a szomszédos nagyvárosban megpillantottuk egymást a töri tanárnőmmel egy klubban, miközben ő éppen a színpadon lejtett táncot. A történtek után kölcsönösen úgy tettünk, mintha egyikünk sem látta volna a másikat.

• A munkahelyemen reggel beteget jelentettem, hogy elmehessek fesztiválozni. Két nappal később, amikor újra bementem dolgozni, a főnököm odajött hozzám, és azt tanácsolta, hogy legközelebb ne az első sorba álljak a koncerten, ugyanis benne voltam a TV-ben.