A gyereknevelés szinte állandó elfoglaltságot jelent a szülők számára. Pláne abban az időszakban, amikor még viszonylag kisebbek a gyerekek. Ez sok olyan komikus, és kevésbé komikus pillanatot eredményez a szülők számára, amiket a gyerekek kirepülése után is fel tudnak idézni.

1. A kislányom: Anyu miért sminkeli ki magát mindig, amikor elmegy itthonról?

Én: Azért, hogy szép legyen.

A kislányom: De hát ő már így is elég szép. Apa, inkább neked kellene kisminkelned magad.

2. A 4 éves kislányom ma megkérdezte tőlem, hogy elég időt töltettem-e az anyaképzőben, mielőtt ő megszületett volna, és hogy biztosan eleget gyakoroltam-e a játékbabákkal. Az az érzésem, hogy vizsgáztatni akar.

3. Ma hajnali 4-kor arra ébredtem, hogy a kislányom azt üvöltözi a szobájából, hogy nem találja a lábait! Átmentem hozzá, hogy segítsek neki megkeresni, de addigra már megtalálta. Örömmel újságolta el, hogy mindvégig a takarója alatt voltak.

4. A 5 éves kisfiam megkérdezte tőlem vacsora közben, hogy "Ha egy szelet rántott húst beteszünk a DVD lejátszóba, akkor az lejátszik egy filmet a csirke életéről?"

Mielőtt szülővé váltam volna, elolvastam egy pár nevelésről szóló könyvet, de erre a kérdésre egyik sem készített fel.

5. A 4 éves kisfiam, miután valami rosszat csinált: Most mérges vagy rám?

Én: Nem...

A kisfiam: Pedig frusztráltnak látszol.

Én: Mert az is vagyok.

A kisfiam erre megvonja a vállát, és így szól: Hát ez van, ha gyerekeid vannak.

6. A 3 éves kislányom épp az előbb viharzott el mellettem egy rakás mesekönyvvel a kezében. Amikor megkérdeztem tőle, hogy mégis hová siet ennyire, csak ennyit válaszolt morcosan: "Mindjárt lesz egy értekezletem, és késésben vagyok!"

7. A gyermekem megkérdezte, hogy ő hol volt, mielőtt megszületett volna, én pedig mondtam neki, hogy a pocakomban. Erre elkezdett sírni, és így szólt: "Miért ettél meg?!"

8. A kislányom szombat reggel 6-kor, amikor éppen kávét töltök magamnak, hogy beinduljon valahogyan a nap: "Anyu, hogyan működik az elme?"

9. A kislányom közel hajolt az arcomhoz, és ezt mondta: Szeretlek anyu!

Én: Én is szeretlek, kicsim!

A kislányom, miközben még közelebb hajolt hozzám: De azért remélem, hogy nekem sosem lesznek olyan nagy ráncok a szemem alatt, mint neked.

10. Mondtam az 5 éves gyermekemnek, hogy főzeléket fogunk vacsorázni, mire szúrós tekintettel rám nézett, és így szólt: "Ahhoz túl jól viselkedtem ma, hogy főzeléket kelljen ennem."

11. A 7 éves kisfiamat áthívta játszani magukhoz egy lány osztálytársa. Amikor átmentünk, kb. 5 perc játék után a kislány megkérdezte, hogy felmehetnek-e az emeletre, hogy megmutassa a fiamnak a titkos kis gépét. A kislány anyukája és én aggódva mentünk utánuk, de aztán megláttuk, hogy csak a fürdőszobai mérlegen méregetik egymást és a játékokat.

12. Megkérdeztem a kisfiamtól, hogy őt kemény fából faragták-e, mire azt válaszolta, hogy "Nem, mert még a kemény fa is könnyen eltörhet."